A horvát kuna (horvátul hrvatska kuna) Horvátország jelenlegi hivatalos pénzneme. A kuna szó jelentése horvátul nyest, pénznévvé azért vált, mert a középkorban a nyestbőrt fizetőeszközként használták. A lipa szó jelentése horvátul hárs.
Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni – innen származik a marturina vagy mardurina szó (horvátul kunovina), ami nyestbőradót jelent (martus latin jelentése nyest). A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai 15. századig használták; értéke egyenlő volt 1/25 (később 1/50) hrivnya ezüsttel.
A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb. 1018 után pedig saját pénzt vezettek be. 1255 és 1384 között a horvát bán nyesttel díszített érméket veretett (báni dénár), de később ezek az érmék – Horvátország önállóságának csökkenésével – fokozatosan visszaszorultak.
A jelenlegi kunát 1994 júniusában vezették be az addigra már elinflálódott dinár helyett 1 kuna = 1000 dinár értékben. A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a pénzneme, ami – véleményük szerint – nemkívánatos kontinuitást fejezne ki. A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna (a korona neve horvátul) pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva. Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit második világháborús bábállam képvisel.
A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.