Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének elmondása szerint korábban tipikusan nem változtak az árak a nyári hónapokban. Viszont idén a koronavírus-járvány és a gazdaság újraindulása miatt drágulás történt. Koncentrált kereslet jelent meg, a költségnövekedések beépültek az árakba, és kb. 0,9 százalékponttal emelték meg az inflációt. Ezt a jelenséget a következő időszakban szoros figyelemmel kíséri majd a jegybank. Amennyiben fundamentális ok áll az infláció változása mögött, akkor fundamentális eszközzel kell azt kezelni. Ebből a legerősebb az alapkamat. Átmeneti problémákat inkább a nem konvencionális eszközökkel lehet befolyásolni. Korábban a válságok mérsékelték az inflációt, most viszont a koronavírus nyomán ellentétes folyamatok figyelhetők meg. A járvány egyszerre okoz inflációs és dezinflációs hatásokat. Előbbi a keresleti és kínálati súrlódásokat jelenti. A dezinflációs hatás elsősorban a szolgáltató szektorban megfigyelhető árazásnak tudható be, ez a folyamat 2011 óta megfigyelhető. A bérek lassabb növekedése teremtette meg azt a lehetőséget, hogy alacsonyabb inflációs folyamatok alakuljanak ki. A statisztikai bérnövekedés továbbra is markáns a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Viszont egyre többen dolgoznak részmunkaidőben és a magasabb bérezésűek maradnak teljes munkaidős foglalkoztatottak. A lassuló gazdasági teljesítmény 5-6 negyedévvel később jelentkezik a hazai iparcikkek áraiban. Az éves inflációs ráta szeptemberben a nyári értékhez hasonló lehet, majd ezután süllyedni kezd. 2022-től normalizálódhat a gazdasági teljesítmény, így az infláció 3%-on stabilizálódhat.
