Miközben a hazai e-kereskedelem rohamléptekkel fejlődik, egyre több szereplő kacérkodik a külföldi piacnyitás gondolatával. Mi készteti őket erre a lépésre és milyen nehézségekkel kell szembenézniük a határokon átívelő online kereskedelem berkein belül? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
A hazai e-kereskedelem növekedési üteme a kontinensen, illetve a közép-kelet-európai régióban is erősnek mondható. A korábbi években 15-20 százalékos bővülést láthattunk, a koronavírus-járvány által fémjelzett 2020-as esztendő pedig 45%-os előrelépést hozott. Nem túlzás tehát az a megállapítás, miszerint a hazai e-kereskedelem egy év alatt hármat lépett előre.
A megkérdezett szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavalyi év növekedése némileg eltért a korábban megszokottól. Noha azt gondolhattuk, hogy a növekedés motorját az aktív vásárlói bázis bővülése adja, utólag kiderült, hogy a növekedési plafon erősen érezteti a hatását. Mintegy 80 ezer új belépővel számolhatunk, noha a kijárási korlátozás és a boltzárak miatt sok szakértő több százezres bővülésre számított. Ezzel szemben a rendelési gyakoriság és az átlagos megrendelési érték is 20-20% körüli ütemben növekedett, vagyis az aktív vásárlók gyakrabban vásároltak lényegesen nagyobb összeget költve alkalmanként.
Ma már természetesen az foglalkoztatja az e-kereskedelemben érdekelt szereplőket, hogy merre tart a szektor. Gyorsan változó környezetben nagyon nehéz jósolni, de az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozata által Facebook videóban közölt információk szerint 2025-re a hazai e-kereskedelmi forgalom elérheti a 2700 milliárdot. Kérdés azonban, hogy az előrejelzés milyen mértékben számolhat a nem várt hatásokkal, mint például egy világjárvány.
A legtöbb marketingszakértő visszafogottabb jóslatokba bocsátkozik. A covid-bázis után rendeződő piacokhoz viszonyítva a legtöbben maximum évi 15%-os növekedésre számítanak, ami a GKI Digital és az Árukereső közös kutatásából kiindulva 2025-re hozzávetőlegesen 1830 milliárd bevételt jelentene.
Mindeközben a hazai árverseny nagymértékben megnehezíti a kisebb és közepes szereplők dolgát. Nem véletlen, hogy egyre többen megfogalmazzák a szándékot, miszerint a határokon átnyúló online kereskedelemben látják a hosszútávú fennmaradás kulcsát. Jó példát szolgáltat az Extreme Digital, amely jelenleg 7 külföldi piacon működtet önálló webáruházat: Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában. Sokan úgy vélik, hogy megfelelő exportterv, erős marketing és gyors logisztikai szolgáltatások birtokában a hazai e-kereskedők sikeressé válhatnak a szomszédos országokban.
Továbbra is Szlovákia, Románia, illetve az EU-tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamok számítanak a legnépszerűbb célállomásnak. Ki kell hangsúlyozni a célpiac kiválasztásának fontosságát, ami meghatározhatja egy egész webáruház sikerét vagy sikertelenségét.
