A KSH adatai szerint az öt fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 84,5%-kal, 244,6 ezer forintra nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A húsz megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, nyolcban átlag alatt nőttek a keresetek. Az Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján hazánkban a nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45%-os gyarapodás. Ennél gyorsabban hat tagállamban nőttek a nettó keresetek. Például Romániában 96%-kal, Bulgáriában 88%-kal, Lett- és Észtországban 83-84%-kal és Lengyelországban is 50%-kal. Az időszak végére a hazai nettó átlagkereset az osztrák 28%-át érte el, de ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 23. helyre kerüljünk 2019-re.
Az Eurostat adatbázisa más fontos mutatókat is tartalmaz, így az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulásáról is vannak adatok. Ez alapján látható, hogy hazánkban az átlagos, euróban mért nettó keresetemelkedés - 45% - mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérőknél ugyanis a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6% volt, az átlagkereset kétharmadát keresőknél 38,2%, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6% volt a növekedés 2019-re. Tehát az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.
