A külföldi bankok 17 milliárd font adóbevételt hoztak a brit államháztartásnak az előző üzleti évben. Most félő, hogy a Brexit miatt Európába költöző bankok jelentős adóbevétel kiesést jelentenének majd Nagy-Britannia számára. A márciusban lezárult üzleti évben a teljes bankszektor összesen 35 milliárd fonttal járult hozzá az ország bevételeihez. A bevételeket a bankok oldaláról társasági adók, általános forgalmi adók és biztosítási járulékok teszik ki, a pénzintézetek munkavállalói pedig jövedelemadót és áfát fizetnek be az államháztartásba. Ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor a külföldi bankok és annak alkalmazottjai hozzájárulásának kiesése nagy rést hagynak majd az állami költségvetésben. Sőt, nem csak az alkalmazottak áthelyezése miatt esnek majd vissza az adóbevételek, hanem amiatt is, hogy ha a pénzintézetek áthelyezik tevékenységük egy részét Európába, úgy a profitjukat is az országon kívül fogják realizálni. Ráadásul, egyre nőnek a kétségek, hogy a brit kormány képes lesz egy olyan egyezményben megállapodni az Európai Unióval, amivel az ország megtarthatná a szabadkereskedelmi egyezménnyel járó kedvezményeket. A vállalatoknak fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy egyáltalán nem lesz megállapodás a két fél között. Ha az Európai Bizottsággal nem lesz megfelelő megállapodás, az látszani fog a bankok Nagy-Britanniában végzett visszaeső tevékenységén, így a befizetett adók mértékén is. A legnagyobb adóbevételeket a brit bankszektor 18,4 milliárd dollár értékű foglalkoztatási adói teszik ki, melyek felét külföldi pénzintézetek fizetik be. Ebből is látszik az, hogy mennyire fontos az ország számára egy olyan Brexit-megállapodás, ami támogatja a szektort és ottmaradásra késztetik a külföldi bankokat.
