Sok kicsi sokra megy - tartja a közismert mondás, amelyet a különböző megtakarítási célú konstrukciók népszerűsítésénél is előszeretettel vetnek be a brókerek és tanácsadók. De nem kell dörzsölt pénzügyi gurunak lennunk ahhoz, hogy a meggazdagodás útjára lépjünk.
A vagyon építésének ugyanis a hosszú távú tervezés a kulcsa. Ahhoz, hogy anyagi függetlenségünket elérjük, 30-40 évre kell előre gondolkodnunk, ez idő alatt pedig - amennyire lehet - meg kell fognunk a kiadásainkat,megtakarítható jövedelmünket pedig jól kell befektetnünk.
De miként gyűjtsük össze ezt a bizonyos befektetnivaló summát? Ha az alábbi módszert követjük, meglepő összegek üthetik a markunkat:
Ha
20-29 éves korban napi 250 forintot;
30-39 éves korban napi 500 forintot;
40-49 éves korban napi 750 forintot;
50-59 éves korban pedig napi 1000 forintot
takarítunk meg, ez azt jelenti, hogy a kezdeti, havi hétezerötszáz forintról induló megtakarításunk minden tizedik évfordulóval ugyanennyivel növekszik; azaz a 30-as éveinkben 15, a negyvenesekben 22,5, az ötvenes éveinkben pedig 30 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 91 250, a másodikban 182 500, a harmadikban 273 750, míg a negyedikben 365 ezer forint gyűlik össze minden évben.
Tehát a tervezett 40 éves "futamidő" alatt 9 millió 125 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. Persze az infláció miatt érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban tovább növelni az így összespórolt pénzt, hiszen éves átlagos 4 százalékos reálhozam mellett mintegy 21 és fél millió forinttal egészíthetnénk ki nyugdíjunkat 65 évesen, míg 10 százalékos hozamszinttel számolva akár a 99,9 millió forintot is elérheti megtakarításunk értéke.
