A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 első negyedévét vizsgáló adataiból kiderül, hogy (néhány termék kivételével) mindenből többet vásároltunk, mint tavaly ilyenkor. A legtöbb termék esetében ugyanis a tavalyi, 2,8%-os inflációnál magasabb arányban emelkedett a forgalom, tehát minden bizonnyal többet is értékesítettek belőlük. Az egyik leglátványosabb növekedés az új autók piacán figyelhető meg. 2018 első három hónapjában 107 milliárd forint értékben adtak el új autókat hazánkban, egy évvel később ez a szám már 126 milliárd forintra nőtt. A bútorok iránt is jelentősen nőtt a kereslet, 18%-kal több volt. A lakáshoz köthető költések is jelentős arányban emelkedtek: a tapéta (13%), a padlóburkoló (13%), a világítóberendezések (16%) és az építőanyagok (17%). Ez a jelenség közgazdász szemmel nézve az elmúlt időszak ingatlanpiaci csúcsának a következménye. Az általános fogyasztási hullámnak több oka is van. A béremelések elértek egy olyan széles társadalmi réteget, ahol nagy a költségi hajlandóság. Valamint kezd csillapodni az egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válság utáni nagy megtakarítási hullám, és a lakosság egyre merészebben vesz fel fogyasztási hiteleket is. Ez felhasználja a kereskedelmi készleteket, közben pedig az állam is jól jár, hiszen a magas áfának köszönhetően több a bevétele, és jók lesznek a költségvetési eredmények. A fizetések jóval nagyobb ütemben emelkedtek, mint az árszínvonal. 2019 első negyedévében 11%-kal magasabb volt a nettó átlagkereset, mint egy évvel ezelőtt, a minimálbér pedig 8%-kal emelkedett. 2018 első fél évében akkora volt a kereslet az ingatlanpiacon, hogy a hat hónap alatt országos átlagban 16,2%-kal nőttek az árak. Sokan használt lakást vagy házat vásárolnak, amit az új tulaj szeretne átalakítani vagy felújítani, így nagy az igény az ingatlanokhoz szükséges termékek és szolgáltatások iránt. Csökkenő tendenciát kevés piac produkált, kevesebbet adtunk ki például tüzelőanyagra, sőt hanghordozó eszközre és fényképezőgépre is.
