A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések. Viszont a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös javaslatának célja a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből. A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását is javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat, és összhangban van a készülő uniós irányelv ajánlásaival. Palkovics elárulta, hogy a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8-12% közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, a garantált bérminimum pedig akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.
Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen.
